Gasztronyaralás 4.

Chianti Étterem – Veszprém

Bejárat egy más világba

  Mit csinál az ember a Balaton parton, azon a verőfényes nyári napon, amikor a levegő hőmérséklete negyven Celsius fok fölé kúszik és a tó vize is harmincegy fokos? Úgy van, egész nap a vízben ázik, csak időnként dugja ki az orrát, hogy egy jéghideg korsó sörrel csillapítsa a szomját. Normáliséknál ez valószínűleg így működik, de mi ugye nem vagyunk azok. Ezt újfent megállapítjuk, amikor egy fél órás gyaloglás után felérünk az alsóörsi Csere-hegyi kilátóhoz. Nyelvünk a földön lóg, izzadtságunkat nem tudjuk már mibe törölni, de megéri a fáradtságot, a 2003-ban felújított torony tetejéről pompás a kilátás a Balaton keleti felére.

  Dél van, most már tényleg ideje lenne húzni le a strandra, de mi Veszprém felé vesszük az irányt. És természetesen hova megyünk? Persze, hogy az állatkertbe. Tényleg nem értem miért, de legtöbbünknek a város említésekor ez a hely ugrik be elsőként, igazából gondolkodás nélkül vesszük meg a belépőinket. Lehetne ma egy óriási árengedményt adniuk az üzemeltetőknek, az állatok többsége – jogosan – árnyékba, vagy föld alámenekül a hőség elől. Nekik tényleg több eszük van nálunk.

Amuse bouche

Ciabatta

   Na de lassan elérkezik az a pillanat, amiért Veszprémet céloztuk meg, hogy egy szakadt szolgáltatóházban megtaláljuk a Chianti Éttermet. Ha a külső alapján ítélnénk, biztosan sohasem állnánk itt meg, sőt igazából erre sem kanyarodnánk, ki keresne egy éttermet a kertvárosban? Szerencsére tudjuk mit szeretnénk, akárcsak az üzlet vezetése, ők is és mi is elérjük a célunkat. Mi jót fogunk itt ebédelni, ők pedig évek óta folyamatosan az ország elit éttermei között tartják a Chiantit. A balatonszemesi Kistücsökkel fej-fej mellett versengenek a Balaton legjobb étterme címéért (na jó, a szintén veszprémi Villa Medici is elég esélyes ebben a kategóriában), egyenlőre még  a déli parti hely vezet, de szerintem pár éven belül itt előzés lesz.

Bárány rillette

Gyöngytyúkleves házi tésztával, zöldségekkel és húspástétommal

   Aki a névből kiindulva olasz étteremre számít, nagyon nem fog csalódni, de nem csak az itáliai konyha szerelmesei fogják itt jól érezni magukat. Ruprecht László séf fémjelzi a konyhát, Gősi Balázs sommelier neve sem hangzik rosszul a szakmában. Kellemes terasz, hangulatos belső tér és klasszikus borpince vár itt minket, tényleg ég és föld a különbség az épület külső és belső megjelenése között.

Vaddisznó gerinc

Zöldtészta Toscan bélszín raguval

Párolt őzcomb vargányás zellerfőzelékkel

  Szívesen végigennék egy degusztációs menüt (hogy miért nem lehet ezt magyarul kóstoló- vagy ízelítő menünek hívni, azt nem tudom), de fenyegető felirat áll az étlap alján: „Degusztációs menü rendelésére teljes asztaltársaság választása esetén van lehetőség”.  Próbálom értelmezni, de nem megy. Négyen vagyunk, csak négy menüt kérhetünk? Vagy üljek át egy üres asztalhoz egyedül és akkor rendelhetek? Meleg van, éhesek vagyunk, úgyhogy ezen lazán továbblépünk és rendelünk az étlapról. Napi ajánlatban hideg előételként szerepel egy bárány rillette, paprikába töltött bárányhús, jól hangzik és az íze is fenséges. Akárcsak a gyöngytyúklevesnek és az amuse bouche-nak feltálalt fűszeres vajnak, amit friss, meleg ciabatta szeletekkel kínálnak. A főételeink is parádésak, a vaddisznó gerinc és a toszkán bélszínragus tészta egyszerűen mennyei, de az igazi ízorgazmust a párolt őzcombtól kapjuk, a vajpuha hús mellé a vargányás zellerfőzelék egyszerűen telitalálat. Tegyük hozzá, biztosra megyünk, a villányi Stílusos Vidéki Éttermiségen volt már szerencsénk kóstolni ezt a fogást. Brownie és citromtorta, pálinkák és ristrettók zárják le ezt az első osztályú étkezést, tényleg semmiféle hiányérzetünk nem marad. Csillagos ötös minden tekintetben.

Válogatás a Bakony sajtjaiból

Citromtorta szederfagylalttal

Brownie málnafagylalttal