A SARKÁBAN VAGYUNK – PUGLIA 10. – POLIGNANO A MARE

OlaszAország – ahogy mi láttuk 127.

Puglia = Polignano a Mare. Legalábbis a Google képkeresője szerint. Érdemes kipróbálni, én azt gondoltam, hogy Alberobello lesz az abszolút favoritja a keresőmotornak, de csupán a harmincadik találat a trullók városa. Polignano a Mare magasan nyeri a versenyt a Ponte Lama Monachile-ról készült fényképcunamival, ami a sziklás öbölben kialakított kavicsos stranddal és a fehérre meszelt falú épületekkel igen romantikus fotótéma minden arra járónak.

Ókori görög múlttal büszkélkedik a város, de fontos szerepet játszott a rómaiak idején is, a via Traiana út a városon haladt keresztül. Manapság a turizmus itt a fő bevételi forrás, a helyiek ki is használják rendesen, elég, ha csak a sziklákba vájt Ristorante Grotta Palazzese látványteraszára gondolunk.

Csinálok néhány kötelező fényképet a Ponte Lama Monachile-ról, majd átmegyünk a Porta Vecchia alatt és máris a hangulatos óvárosban találjuk magunkat. A város főtere a Piazza Vittorio Emanuelle II, itt áll a Chiesa Matrice Parrocchia Santa Maria Assunta in Cielo és a Chiesa del Purgatorio. Előbbibe bemegyünk, majd kívülről csodáljuk meg a Palazzo dell’Orologio-t és a Palazzo del Governatore-t. Bolyongunk a szűk kis sikátorokban, mindegyik kacskaringós út a tengerpartra vezet, sziklaszirten állunk, innen csodálkozhatunk minden irányba. Apró öböl a vakítóan fehér házak között, magas sziklák alatt kavicsos lido, égszínkék tengerrel, amíg a szem ellát. Mi kell ennél több? Talán egy fürdőnadrág, ami persze megint nincs nálam. Hófehér ruhában pózoló menyasszony a sziklafal tetején, pár méterrel alatta a veszélynek fittyet hányó gyerekek ugrálnak méterekről a vízbe, a túloldalon önkéntes Eros Ramazotti bolondítja a nőket. A csizma sarkában vagyunk, semmi kétség.

Következik: Trani