Láthatatlan maffia 23.

Taormina 1.

Keleti kapu

   Taorminára és Naxosra egy teljes napot szánunk, legutóbb amikor erre jártunk nagyon meleg volt itt, most is, de egészen más értelemben.

Nézelődés

Innen sem lehet rossz

  Tartjuk magunkat ahhoz a jó szokásunkhoz, hogy kocsival megyünk, ameddig csak lehet, aztán majd megállunk valahol. Taormina is az a város ahol ezzel nem érdemes próbálkozni – lásd még Cefalu’ – lehetetlen parkolót találni a belváros közelében. Szerencsére itt a város alatt hatalmas parkolókat alakítottak ki, ahonnan ingyenes(!) buszok visznek fel a városkapuig, tényleg érdemes kihasználni ezt a lehetőséget.

Főtér külső

Leanderfa

Őslakos

Ezt csak úgy

Poszter

Ingyen bejárat a csempeboltba

  Ahogy átlépünk a porta Messinán, a szokásos emberáradatba ütközünk, hiába, Taormina az egyik legfelkapottabb települése Szicíliának, ide szinte kötelező elmenni, ha valaki a szigetre téved. Az óváros gyakorlatilag két utcából áll, először a via Umbertón sétálunk végig. Hangulatos sétálóutca, tele üzletekkel, rengeteg helyi érdekesség de mégtöbb ócska bóvli szerepel a kínálatban.

Night club

Nyugati kapu

Don Soprano

És a fia

Volare

  Éttermek és kávézók szinte egymásba érve, Taormina gyakorlatilag csak a turistákból él. Nincs is hiány belőlük, sőt pont egy álomhajónyi mennyiséggel több van belőlük a kelleténél. Először szinte fel sem tűnik, aztán egyre több gyanús párt látunk, közös bennük, hogy mindannyiuk vállán egy-egy jellegzetes kék hátizsák, Croisieres de France felirattal és nő egyáltalán nincs közöttük. Próbálunk nem odafigyelni, de egyre többen vannak, lassan úgy érezzük magunkat mint egy zombifilmben, mondom, hogy meleg van.

Régi ismerős erkélyünk

Jellegzetes homlokzat

Trinátria

Tornából felmentve

Szép

Buszra várva