CHIOGGIA - PÁRMAI BOLOGNAI 10. - Chilis csütörtök

OlaszAország – ahogy mi láttuk 108.

Hol készült a kép?

Bolognától közel két órás autóútra fekszik a Velence kishúgának is nevezett Chioggia, korán indulunk, majd ott reggelizünk valamit. Utunk második fele Verona folyója, az Adige mellett, egy töltésen fut végig, így érjük el Chioggiát. A Pó-delta északi szélén fekvő városka nem véletlenül kapta az előbb említett jelzőt, több apró szigeten fekszik, hidak kötik össze a szárazfölddel. Megközelítjük az óváros déli csücskét, ide még szabályosan be tudunk jutni kocsival is. A Pizzeria alla Torre teraszán kávézunk és eszünk néhány szendvicset is. Erős túlzásnak érezzük a pizzéria megnevezést, nem több ez egy sarki bárnál, bent jó, ha két asztal elfér, a térre nyíló terasza sem sokkal nagyobb. Kellemes reggelinket egy incidente zavarja meg, autós és biciklis találkozásából nem kérdés, hogy ki húzza a rövidebbet. Szerencsére nincs komolyabb baj, mentő és rendőr pillanatokon belül a helyszínre ér.

Corso del Popolo

Szerencsére itt is van árkád

Oldalvia

Outlet

A város főutcája a Corso del Popolo, sétáljunk rajta végig a tenger irányába. Hétköznap van, délelőtt, ráadásul igen meleg, rajtunk kívül nem sokan mozognak a városban. Színes házak, itt-ott lepusztult homlokzattal, néhány templom, rengeteg étterem és bár, ezeket találjuk itt utunk során. A sziget végén áll a kikötő és a kompállomás, vaporettóval könnyen eljuthatunk innen Velencébe.

Színes

Bárokból nincs hiány

Sottomarina a másik szigeten

Kihagyhatatlan

Horn

Átsétálunk a Ponte Vigo-n, ezen az egészen mini, fehér márványból készült Rialto-n, és máris megcsap minket a velencei hangulat. A csatorna mentén kicsiny paloták, cölöpökhöz kötött csónakok és sirályok minden mennyiségben. Végigsétálunk a part mentén, főleg a sikátorok irányában látunk azért lepusztult házakat is bőven, és a csatorna szaga sem rózsaillatú mindenhol. Összességében Chioggia mindenképpen megér egy-két óra sétát, láthatunk apró Velencét millió turista nélkül.

Ponte Vigo