Loading...
OlaszAország

OlaszAország – ahogy mi láttuk 82.

FocacciAország 16.

Porto Maurizio

img_02712.jpgMinden olasz

   Vannak olyan városok, amelyek nem híresek igazából semmiről, nincsen világraszóló katedrálisuk, nem őriznek semmilyen krisztusi emléket, római kori maradványokkal sem rendelkeznek. Nem találunk itt pazar piazzát, sem óriási kikötőt, de még csak egy nyamvadt félhíres freskójuk sincsen. Mégis, amikor betesszük a lábunkat a főterére, azonnal tudjuk, varázslatos helyre érkeztünk. Nos, Porto Maurizio pontosan ilyen hely.

   Jó néhány napja élvezzük már Ricardo vendégszeretetét az onegliai Ethnohotelben, de a város környékét eddig még csak a festői panorámával rendelkező teraszunkról csodáltuk meg. Láttuk Porto Mauriziót napfelkeltekor és szikrázó napsütésben, megcsodálhattuk a lemenő nap fényében és varázslatos éjszakai csillogásában is. Ideje most már közelebbről is megnézni magunknak, milyen is errefelé egy igazán csendes római kori település a Ligur-tenger partján.

img_9425.JPGNapsütésben…

img_9457.JPG…holdfényben

   Oneglia és Porto Maurizio gyakorlatilag szomszéd települések voltak egészen a huszadik század első feléig, Mussolininek köszönhetik a középső szomszédot, Imperiát. Szemünket becsukva gyorsan keresztülhajtunk e varázslatosnak még jóindulattal sem nevezhető betonépületekkel bőven telezsúfolt vízióvároson és máris Porto Maurizio emelkedő domboldalán kaptatunk felfelé, a főtérre, a – mily meglepő nevű – Piazza Duomora. Egyirányú utcák sokasága fogad itt minket, ekkor még nem sejtjük, hogy nem lesz egyszerű mutatvány elhagyni az óvárost. Egyetlen szabad parkolóhelyet találunk, furcsa érzés kerít hatalmába hirtelen. Autókkal zsúfolt a főtér, mégis kihaltak az utcák, csendes minden, szinte egyetlen lélekkel sem találkozunk ittlétünk során.

img_0237.JPGÓváros, a Parasio

img_0239.JPGJellemző színek

img_0265.JPGHűvös árkád

    A Szent Mór székesegyház is tartogat meglepetést a számunkra. Eltűntek belőle a színek. Fehér és szürke itt minden, csak némi halvány tojáshéj szín visz egy kis változatosságot a monoton eleganciába. Ellenben a főtér szikrázik a színektől, az okker és bordó házfalakon szinte már bántóan vakít a napsugár, a meseszép bougainvillea kecsesen fut fel a rendőrség boltíves árkádjára. Apró kis utcácskában sétálgatunk, csendes minden, kihaltak a bárok teraszai, az árnyékban száradó ruhák álmosan várják, hogy a nap rájuk is vessen egy pillantást, egyszóval tökéletes az alkalom egy frissítő eszpresszóra és egy sonkás paninira.

img_02691.jpgBasilica San Maurizio

img_0241.JPGCsak a függöny bordó

img_0244.JPGEgyszerűen elegáns

img_0231.JPGPolizia

img_0255.JPGPirosban

img_0260.JPGSzületett fordító

img_0256.JPGApró sikátoros

img_0258.JPGCsendélet

img_0261.JPGNagyon vörös

img_0266.JPGVisszapillantás

img_0267.JPGFelfelé

img_0263.JPGMenü

img_0264.JPGDélelőtti szieszta

   Porto Maurizio az a hely, amely tökéletes választás a pihenésre egy olyan sűrű és zsúfolt nap után, mint az előző, Cannes és Monte-Carlo szöges ellentéte itt minden, jól esik ide hazatérni.

 

Következik: Cervo

 

One comment
Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ajánlom magamat
Egy kaptafára - mobil