Loading...
Jó helyek

Jó helyek 27.

Sparhelt felfűtve

Bistro Sparhelt – Balatonfüred

 

img_8097.JPGRégi dizájn

   Van baj a téli (tavaszi/őszi) Balatonnal. Ha nincs szezon, gyakorlatilag semmi nincs. Mint már korábban a megírtam a BBB kapcsán, nem könnyű értékelhető vendéglátóhelyre bukkanni a part mentén, legyen szó bármelyik oldalról is. Délen csupán a szemesi Kistücsök az egyetlen télen is nyitva tartó minőségi étterem, északon pedig a tavaly nyitott vonyarcvashegyi Bock Bisztró Balaton. No de csak eddig, február 7-én ugyanis újra nyitott a balatonfüredi Bistro Sparhelt. 2013-as indulása nagy durranás volt, hogy aztán alig egy év pörgés után szép csendben kilehelje a lelkét, az akkori séf, Klaus Deutschmann – mint mondják – nem volt egyszerű eset. Aztán, mint ahogy a mesékben lenni szokott, köszönhetően a csillagok állásának és a játékkészítő akaratának, újra csillog és pörög a hely. Új konyhafőnökkel vágnak neki remélhetőleg egy igen hosszú és sikeres útnak, Elek Balázs (alias B.séf) szedi ráncba a konyhát, mutatja az utat.

img_8033.JPGB.séf titokban

   A nyitás utáni második vasárnapra tervezzük a látogatást, a szombati Valentin napi menüt kihagyjuk, maradjunk csak szigorúan a havonta változó étlapnál. Délután háromkor esünk be, és az apró helyiség dugig van. Szokatlan hangulata van a Sparheltnek, egy légtér itt az étterem és a konyha, mindössze egy pult választ el minket a tűzhelyektől. Látványkonyhának is mondhatnánk, de mégis diszkrét takarásban dolgozhat a séf, az asztaloktól csupán a pörgést tapasztaljuk. Ételszag és zaj egyáltalán nem szűrődik ide, tervezésből jeles. Szemnek kellemes színvilág, a barna különféle árnyalatai, megbolondítva néhány hirtelen kék oszloppal vagy szekrényajtóval. A világítás is ideális, köszönhető ez nagyrészt a hatalmas üvegportáloknak is.

img_8088.JPGGörög hagyaték

img_8073.JPGLátványelem

  Tíz asztalt számolunk, majd’ mindenhol ülnek, szerencsére számítanak ránk, hamar helyet foglalhatunk. Vargányás, szarvasgombás házi kenyérfalatokkal üdvözölnek minket, helyi, akárcsak az alapanyagok túlnyomó része, egyedül talán csak a chorizo érkezik kicsit távolabbról. Amíg az előételeinkre várunk, nagyon megtisztelő és nem is olyan apró figyelmességben lesz részünk. Névre szóló, gravírozott poharakban kapjuk a borainkat. Nagyon meglepődünk, erre igazán nem számítottunk, köszönjük ezúton is.

img_8027.JPGAmuse bouche

   Az étlap könnyen áttekinthető, letisztult és profi. Minden fogáshoz ajánlanak bort, de ha esetleg másra vágynánk, szakember segítségét is kérhetjük. És ha már a boroknál tartunk. Végre egy olyan balatoni étterem, ahol előnyt élveznek a környékbeli pincészetek borai. Panaszkodtam már korábban eleget emiatt, most végre mosolyoghatok. Szászi, Bencze, 2HA a Badacsonyból, Kislaki a déli partról, Tamás pince Csopakról és a sor az ígéretek szerint tovább bővül. Bravó.

img_8069.JPGElek Balázs

   Három előételt kóstolunk, nézzük is sorban őket. A malackocsonya tiszta és csodálatosan mély színű, az íze harmonikus, a mellé kínált wasabi ereje okozhat némi meglepetést. A pástétom variációk klasszikus fogás, ízorgia minden tekintetben. A tigrisrák valóban füstös, a séf maga szervírozza nekem, a csatos üveg felpattintása valódi show-elem, a füst pillanatok alatt távozik az üvegből. A rák puha és omlós, az igazi csoda azonban a molekuláris művészet, mentakaviár és apró uborkatekercsek, hab és joghurtpöttyök. Mindent a szemnek és a szájnak is.

img_8045.JPGMalackocsonya tormavariációkkal és Sparhelt házikenyérrel

img_8044.JPGPástétom variációk: kacsamáj paté, marinált házi sajt és alma, fűszeres schmalz

img_8043.JPGB.séf nyit

img_8048.JPGFüstös tigrisrák mentakaviárral, marinált uborkával, joghurttal

img_8049.JPGRákocskáim

img_8050.JPGMolekula

   Közben újabb pohár borokat kapunk, aztán jöhetnek a levesek is. A burgonyakrém leves valószínűleg nagyon meglepné közeli történelmünk legnagyobb krumplileves szakértőjét, hát ez nem az a megszokott hokedlin evős verzió. Krémes és szarvasgombás, illatos és laktató, igazi téli fogás. Remek ötlet a piros lábos és a tálcaként használt tetőcserép. A kacsa consommé-m is a klasszikus edényben érkezik, elsőnek csupán a betét, a levest maga a séf tölti fel nekem. Kristálytiszta szín és parádés íz, a házi gnocchi és az ánizsos cékla remek kiegészítője az ételnek.

img_8063.JPGSzarvasgombás burgonyakrémleves, színes burgonya betéttel

img_8059.JPGKacsa consommé, házi gnocchival és céklával

img_8061.JPGEgyenesen a gyártótól

   A főételek következnek lassan, értelemszerűen újabb hozzájuk illő borokkal. Sertésszüzet kóstolunk lencseágyon, mustáros fokhagymakrém bolondítja meg a fogást. Követve a furcsa tányér stílust, járólapon érkezik a tapolcai pisztráng, omlós húsú és ropogós bőrű, tökéletesen készült étel, keresve sem találnánk benne hibát. Meglepő szín- és formavilágot képvisel a szuvidált kacsamell, kávés vajban készült és erdei gombákkal borítva kerül elém, a különlegességét azonban a mogyorószósz adja, nehéz előre elképzelni együtt az ízeket. De amint megkóstolom, összeáll a kép. Mennyei, tényleg nem túlzás ezt a jelzőt használni.

img_8078.JPGSertésszűz juhsajtos zöld lencsével és dijoni mustáros fokhagyma krémmel

img_8080.JPGPisztráng filé chorizos rizstekerccsel, paszternákkal és lime habbal

img_8085.JPGKávés vajban sült kacsamell mogyorószósszal, gombával és fenyővel

   A desszertkérdést nagyon erősen átgondoljuk, annyira laktató volt minden, muszáj egy kicsit rápihenni. Ellentétben a külön cukrászt nem alkalmazó éttermek sivár brownie és legfeljebb szuflét felmutató kínálatával, itt ismét villant egyet a konyha. A creme brulée-nek roppan a teteje, a madagaszkári vanília íze fűszeres, az aszalt gyümölcsök tartást adnak a leheletkönnyű édességnek. A csokoládévariációm kívül ropogós barna csoki, belül lágy fehér, körülötte csokipor és vérnarancs gerezdekben és pöttyökben, habbal és bazsalikomolajjal. Az íze pontosan olyan, mint a látványa, mestermunka.

img_8092.JPGVaníliás creme brulée forralt boros aszalt gyümölcsökkel

img_8096.JPGCsokoládé variációk, vérnarancs és bazsalikom

    Indulás előtt még megcsodálom az egyik falat beborító szekrényt, aprócska fakkok zárható üvegajtóval, az egyik alatt réztáblán a nevünk. Poharaink laknak itt, sokszor eljövünk majd meglátogatni őket. Persze nem csak miattuk teszünk majd így. A lendületes, látványos és különleges konyha, az otthonos hangulat, a modern mégis barátságos és visszafogott dizájn mind-mind olyan vonzerővel bír, amely kiváló alapja lehet egy akár országosan is ismert és elismert, feltörekvő étteremnek.

img_8058.JPGPohártrezor

img_8099.JPGZárás előtt

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ajánlom magamat
Egy kaptafára - mobil