Loading...
OlaszAország

OlaszAország – ahogy mi láttuk 92.

 

FocacciAország 23.

Baveno és Verbania

Baveno

img_4946.JPGSS. Gervasio e Protasio

    Baveno parti sétányán éppen csak megállunk egy pillanatra. Egy mini Stresába csöppenünk, mintha a délebbi városka öccse lenne, Baveno megszólalásig hasonlít kedvenc Maggiore-parti településünkre. Hasonló villák az út mentén, szinte ugyanolyan kikötő, a parányi óváros is ugyanazon kort idézi. Nem is időzünk most itt sokat, csupán a tizenegyedik századi plébániatemplomra, a Santi Gervasio e San Protasio-ra vagyunk kíváncsiak. Könnyű megtalálni, román stílusú harangtornya magasan kinyúlik a nyolcszögletű keresztelőkápolna mellől.

img_4933.JPGMini Stresa

img_4941.JPGBöcc fesztivál

img_4943.JPGVirágnaptár

   Néhány lépcsőfok vezet fel ide a partról, varázslatos, festményekkel gazdagon díszített oszlopcsarnokba toppanunk először. Csöppnyi udvaron vagyunk, tenyérnyi füves terület, közepén barna fakereszt. Bekukkantunk a templomba és a keresztelőkápolnába is. Csend van és nyugalom mindenhol, jól esik üldögélni a kora délelőtti napsütésben.

img_4947.JPGVia Crucis

img_4958.JPGKápolna

img_49591.jpgSzöglet

   Baveno felett uralkodik a rózsaszín gránitjáról híres Monte Camoscio, sok neves épületnek adott már alapanyagot a hegy. Nem csupán a már említett SS. Gervasio e Protasio templomnak, építőköveket biztosított a milánói dómnak, a római Vittorio Emanuele II emlékműnek, de a Szent Pál székesegyháznak is.

 

Verbania

img_4997.JPGVirágok mindenhol

    Haladunk tovább mai célpuntunk, Verbania felé, apró kisváros egy piciny félszigetszerű földnyelven. Történelme nem nyúlik messzire, csupán 1939-ben jött létre hivatalosan, Intra és Pallanza városok egyesülésével. Nevét a Maggiore tó latin megfelelőjéről kapta, vagyis Lacus Verbanus. Ami pedig az itt termő vasfűre, vagyis a verbénára utal.

   Mini parkolóhelyek szegélyezik a parti sétányt, nagyobb autónkkal embert próbáló feladat beszuszakolni magunkat egy szabad helyre. Sétálunk egy kicsit Verbania (vagy az egykori Pallanza) lungomáréján, hogy egy kis képzavarral éljek. Piciny kávézók, teraszok érik egymást, a virágokkal gazdagon díszített színes házak aljában. Zöld és barna spaletták minden ablakon, igazi csendes kisvárosi hangulat fogad minket. Párhuzamos utcácskák sűrű sora vezet be ez óváros rejtelmeibe. A San Leonardo templomot késő délelőtt zárva találjuk.

img_4968.JPGPorto Pallanza

img_4978.JPGSajtó étterem

img_4988.JPGFontana

img_4977.JPGA helyi ingatlanos

img_4982.JPGDélelőtti turizmus

img_4989.JPGTerasz terasz hátán

img_4995.JPGZöld spalettás

img_4996.JPGMinden sarkon

img_4998.JPGSan Leonardo

img_5012.JPGLungolago

   Kocsival érdemes átgurulni a félsziget túloldalán található Villa Tarantóhoz, Verbania igazi nevezetességéhez. Az egyirányú via Vittorio Veneto azonban furcsa tréfákra képes, nem is olyan egyszerű megtenni ezt a pár perces utat. Itt hatalmas parkoló fogad minket, ha akarnánk, se tudnánk eltévedni, utcakövekből és virágokból gondosan elkészített Villa Taranto feliratok mindenfelé.

img_5014.JPGEltéveszthetetlen

   A park Olaszország talán legnagyobb, de mindenképpen egyik leggazdagabb szubtrópusi növénygyűjteményével rendelkező botanikus kertje, több mint húszezer csodálatos növényfajtával dicsekedhet. Köszönhetően a Lago Maggiore ideális klímájának, itt szinte az év minden napján gazdagon burjánzó virágokba botolhatunk. Hála, csúcspontját talán már elérő allergiámnak – ezúttal is üdvözlöm a Hanbury kertet – némi hezitálás vesz erőt rajtam. Megéri-e megfulladni a kert szépségeiért, aztán kockáztatok, szerencsére félelmem alaptalannak bizonyul. Gond nélkül átvészelem azt a röpke három órát, amit a Villa Taranto felfedezésére szánunk.

Virágkarnevál – galéria (lehet kattintgatni)

    Neil McEacharn, egy nyugalmazott skót kapitány döntött úgy a harmincas évek elején, hogy ő márpedig egy botanikus kertet hoz létre valahol Olaszországban. Hosszas keresgélés után akadt az éppen eladó Taranto villára, nem gondolkozott sokat. 33 évig építette, csinosítgatta, de főleg növényekkel telepítette tele a kertet, halála után aztán az olasz államra szállt rá minden.

A főnök és a többiek – galéria (lehet kattintgatni)

Vizivilág – galéria (lehet kattintgatni)

   Hét kilométeres gyalogút vezet végig tematikusan a tizenhat hektáron, többszintes teraszokon fogunk le- és felkutyagolni, érdemes alaposan felkészülni a túrára. A nap eleinte fátyolfelhők mögé bújik, ideális ez az idő erre a hosszabb sétára. Aztán kora délutántól nincs kegyelem, hétágra tűz ránk a forróság, megizzaszt rendesen a kirándulás. De bőven megéri a fáradtságot, csodálatos élmények várnak ránk. Egy mondatba sűrítve, a fű zöld, az ég kék, a virágok meg a világ összes színárnyalatában pompáznak. Felsorolni lehetetlen az itt található növényfajtákat, csupán ízelítőül említek meg néhányat. Azálea, rododendron, eukaliptusz, tulipán, magnólia, hanga, őszirózsa, dália, lótuszvirág, hortenzia és rengeteg trópusi növény. A sor az idők végezetéig folytatható.

img_5129.JPGA kert közepén

Még több növény – galéria (lehet kattintgatni)

img_5162.JPGPillantás Intrára

Következik: Lago d’Orta – Omegna és Orta San Giulio

 

2 comments
Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ajánlom magamat
Egy kaptafára - mobil