Loading...
OlaszAország

OlaszAország – ahogy mi láttuk 89.

FocacciAország 20.

Stresa

img_4546.JPGIsola Bella

    Hat kilométer a távolság a La Terrazza és Stresa városának hajóállomása között, ezt a néhány perces utat számtalanszor fogjuk majd egy hét alatt megtenni. Számunkra Stresa a Lago Maggiore közepe, a kiindulópont, az origó. Innen indulhatunk hajóval a Borromeo –szigetek valamelyikére, felülhetünk a libegőre, ami közvetlenül a tópartról indul a Monte Mottaronéra (később egy hosszabb bejegyzés készül róla) vagy akár sétálhatunk klasszikus óvárosában, ebédelhetünk éttermeinek teraszán, vagy csak cél nélkül andaloghatunk elegáns sétányán. Nézzük is őket sorban.

img_4433.JPGPorto

    A Borromeo-szigetek a Lago Maggiore legfőbb látványosságai. Három aprócska szárazföld – szerencsétlen Isola La Malgherát senki sem veszi észre olyan picinyke -, közel Stresa partjához, az Isola Bella, Madre és Superiore (avagy dei Pescatori). A reneszánsz kor óta a Borromeo család birtokában álló szigetcsoport mindegyik tagja külön történetet mesél el. Az Isola Bellát III.Károly nevezte el felesége tiszteletére, 1671-re csodálatos teraszos kertet építtetett rajta. Apró kastély áll a sziget szélén, egykor Napoleon is élvezte vendégszeretetét. Az Isola Madre a legnagyobb sziget, egzotikus növényekkel teli hatalmas angolkert uralja, kastélyt persze ezen is találhatunk. A Pescatori, mint neve is mutatja kicsinyke halászfalu, szűk, macskaköves, sikátoros utcákkal, mesebeli hangulattal. A kikötőből sűrűn indulnak ide hajók, rutin kell a menetrend átlátásához. Vastagon fog a hajótársaság ceruzája, ráadásul a szigetek kertjei és kastélyai külön-külön fizetősek, száz euró feletti kiadás egy négyszemélyes „mindent bele” bérlet megvásárlása. Többször megfordulunk itt a kikötőben, de vagy gazdasági megfontolásból, vagy az időjárás szeszélyeinek hatására, esetleg simán időhiányra hivatkozva kihagyjuk a Borromeo-szigetek meglátogatását. Legalább lesz miért visszajönnünk ide.

img_4488.JPGBella elsőre

img_4504.JPGA partról

img_4592.JPGTerasz

img_4559.JPGDőlésszög

img_4587.JPGHalászok szigete

img_4494.JPGEnnél közelebb nem jutottunk

img_5531.JPGVarázslatos

   Stresa parti sétányára a legjobb szó talán az elegáns. Tizenkilencedik századi palotáiban királyok, művészek, politikusok szálltak meg egykoron, ma is ötcsillagos szállodákként működnek. A Grand Hotel des Iles Borromées feltűnik Hemingway Búcsú a fegyverektől című regényében, az író később maga is járt a városban. Turistáknak szánt sematikus térképen több, mint harminc kisebb-nagyobb hotelt találunk, ezek nagy része négy csillag alatt nem égeti magát.

img_4453.JPGGrand Hotel

img_4468.JPGJó hotelnek is kell cégér

img_4486.JPGArt noveau

img_4465.JPGMind valódi

img_4476.JPGKerti dísz

img_4462.JPG****

img_4534.JPGMagányos

   Az óváros nyüzsög és pörög, az éttermek és kávézók megtelnek estére, nagy most itt az élet. Kinézünk magunknak egy csendes kis pizzériát, a Centrale törzshelyünk lesz. Klasszikus pizza és spagetti, olasz „bableves” tésztával és tagliatelle, mind-mind remekmű, egyedül a polentával nem tudunk megbarátkozni itt sem.

img_4384.JPGLila-fehér

img_4366.JPGKiszolgált

img_4377.JPGMegvegyük?

img_4380.JPGHelyi hülye

img_4397.JPGZeg-zugos

img_4399.JPGCicinéni

img_3930.JPGRistorante Pizzeria Centrale Di Gagliardi Marco

 

img_3928_1.JPGAglio olio

img_4391.JPGPasta e fagioli

img_4375.JPGNem szerettem meg

img_4416.JPGKedvenc hely

   Stresa keleti szélén áll a hatalmas Il Parco della Villa Pallavicino, a mintegy húsz hektáron elterülő botanikus- és állatkert. A nápolyi Ruggero Bongos agyából pattant ki a park ötlete, 1855-ben vásárolta meg a hatalmas telket. Néhány évvel később a Pallavicini család lett a tulajdonos, nyomban fel is húztak egy klasszicista villát ide, ma ez a rész a látogatóktól elzárt, apró triciklit látunk csak a kertjében. Gyors kávé után vágunk neki a túrának, mini vízeséseken és csobogó patakokon keresztül, ősfás parkban baktatunk. Rózsák, leanderek és magnóliák, méretes rododendron, nárcisz és azálea telepek, amerre a szem ellát. Hatalmas területen él itt több, mint negyven állatfaj. Karámban simogatunk számos kecskét és őzet, barátkozunk szamárral és menekülünk a lámák elől. Odébb óriási kalitkákban ricsajozó papagájokra lelünk, pávák fekszenek a park különböző pontjain. Kenguru is lakik itt, meg zebra és flamingó, egyedül a rókákat nem találjuk.

img_5826.JPGBejárat

img_5829.JPGSövénynyírás

img_4461.JPGMagnóliavirág

img_5881.JPGRánk vigyorgott

img_5964.JPGFelszállott

img_6028.JPGBörtönbe zárva

img_6038.JPGHol a páva a képen?

img_6041.JPGHűsítő permet

img_6059.JPGBotanikus kert

img_6074.JPGPallaviciniék háza

img_6091.JPGGyakorlat a parton

img_6128.JPGPihenőidő

img_6078.JPGFehér csíkok

    Stresa fénykorát a tizenkilencedik század második felében élte, egykori csillogása mára már kissé megkopott, de pompája még mindig elbűvölő. Palotái és kertjei a környék csodái, méltán tartják őt a Lago Maggiore fővárosának.

Következik: Milánó

2 comments
  1. Kyria

    Mi is Stresa-ban szálltunk meg, az erkélyről pont Isola Bella-ra láttunk. Nekem Stresa kicsit rideg volt, olyan távolságtartóan elegáns. Viszont a szigeten lévő parktól odavoltam (a kastély egyes belső részeit viszont igencsak furcsának találtam…). Mikor mi voltunk, szerencsére sütött a nap, úgyhogy világbajnok fotók születtek:). Imádom a tóvidéket és újra és újra szembesülök azzal, hogy a fenébe, itt is kihagytunk valamit (a stresai botanikus kertről fogalmam sem volt). Ebből is látszik, hogy Olaszországba nem lehet elégszer visszamenni!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ajánlom magamat
Egy kaptafára - mobil