Száraz tények – Firenze 7.
Palazzo Pitti – Giardino di Boboli
A palota építését 1440-ben Brunelleschi kezdte el Luca Pitti (1398-1472) firenzei bankár megbízásából. A legenda szerint arra kérte kora leghíresebb építészét, hogy akkora palotát csináljon neki aminek ablakai akkorák mint a Medici palota ajtaja és udvara akkora, hogy magába foglalhassa az egész Palazzo Medicit. A Pitti család anyagi csődje után a Mediciek kezébe került a palota. A középső épületet 1549-ben fejezték be, az oldalszárnyakat 1828-ban építették a Firenzében uralkodó lotharingiai hercegek.
A palota a Mediciek nagyhercegi lakhelye volt 1743-ig, majd a 1865 és 1870 között II. Vittorio Emanuelle rezidenciája lett.
Napjainkban több múzeumnak ad helyet, mások mellett itt található a Galleria Palatina (Képtár), a Museo delle Porcellane (Ezüstmúzeum) és a Galleria d’arte moderna (Modern művészetek múzeuma) is.
205 méteres hosszúságával a Palazzo Pitti a város legimpozánsabb épülete.
A Palazzo Pittit a domb felé a Boboli kert egészíti ki, mely az olasz reneszánsz kertek egyik kiemelkedő példája 1766-ban nyitották meg a nagyközönség előtt.
A kertet I Cosimo feleségének Eleonora di Toledonak (1522-1562) építette 1 évvel azután, hogy megvették a palotát, kezdetben Niccolo Tribolo (1500-1550) útmutatásai alapján, majd halála után Bartolomeo Ammanati (1511-1592) folytatta a munkát. De dolgozott a kerten Giorgio Vasari és Bernardo Buontalenti (1536-1608) is.
A kert közepén az Amfiteátrumban Caracalla termáiból származó római kád és egy kisebb obeliszk helyezkedik el. Itt opera ősbemutatókat tartottak.
A kert szélén 1774-ben épült a rokokó stílusú pavilon, ma kávéház és a teraszáról gyönyörű kilátás nyílik a városra.
A Viottolone a kertet csaknem keresztben átszelő 1612-ben ültetett ciprusfákkal szegélyezett sétány, végén a L’Isolotto-val, a kis-szigettel ahol Giovanni de Bologna másnéven Giambologna (1524-1608) Oceanus szökőkútjának másolata áll.
Zanobi del Rosso (1724-1798) által tervezett üvegházban (1777) a ritka, kényes növényeket helyezik el télire.
A kert bejáratánál áll Valerio Cioli (1529-1599) szobra, a Bacchus szökőkút, ami I Cosimo udvari törpéjét, Pietro Barbinot ábrázolja egy teknősön ülve.