Loading...
OlaszAország

MODENA ÉS MARANELLO – PÁRMAI BOLOGNAI 5.

Modena

OlaszAország – ahogy mi láttuk 101.

img_9996.JPGTipico di Modena

   Az óváros szélén parkolunk, kis utcán haldunk Modena szíve felé. A via Stella egyik sarkán jelentéktelen külsejű, rózsaszín épület. Pont ugyanolyan, mint a többi ház ezen a környéken. Az emeleten becsukott spaletták, az utcafronton szinte észrevehetetlen ajtó. Csupán egy tábla jelzi, hol is járunk. Az Osteria Francescana Emilia-Romagna egyetlen három Michelin csillagos étterme, Olaszországban összesen még hét hasonlóan magas értékelésűt találhatunk. Kettőből harminckilenccel, egycsillagosból pedig kettőszáznyolcvanöttel(!) büszkélkedhet Itália, hát van hova fejlődnünk. Most kivételesen kihagyjuk a Francescánát, pedig mosolyogva invitálnak befelé minket. Inkább bevetjük magunkat a forró katlanba.

img_9919.JPGCsillag és Rózsa sarok

img_9917.JPGEnnél közelebb még nem kerültünk három Michelin csillagos étteremhez

img_9918.JPGEnnyi csak

   A Corso Canalciaro árkádjai alatt megbújva próbálunk eljutni a város közepébe, a Piazza Grandéra. Talán ma van a legmelegebb, eddig sem volt egyszerű túlélni a forróságot, de ma különösen nehezünkre esik a mozgás. Nem is találkozunk épeszű emberrel az utcákon. Hatalmas román stílusú dóm bukkan fel előttünk, a Duomo de Modena, anyakönyvezett nevét meg sem próbáljuk megtanulni: Cattedrale Metropolitana di Santa Maria Assunta in Cielo e San Geminiano. Mellette áll a nyolcvanhat méter magas harangtorony, a Torre della Ghirlandina. Csábítóan nyitva áll az ajtaja, de nincs az a csodálatos panoráma, amiért fellépcsőznénk ebben a melegben. Inkább irány a templom hűvöse, mint mindig, most is megnyugvást, de főleg enyhülést hoz számunkra.

img_9922.JPGCorso Canalciaro

img_9929.JPGPiazza Grande

img_9954.JPGCattedrale Metropolitana di Santa Maria Assunta in Cielo e San Geminiano

img_9927.JPGOldalról

img_9977.JPGTorre della Ghirlandina

img_9935.JPGKizárt hogy felmenjünk

img_9936.JPGFények

img_9937.JPGEnyhülés

img_9943.JPGA természet rendje

   Elsétálunk egy aprócska térig, piciny kávézót találunk, az Art Caffé teraszán vonulunk árnyékba. Jeges vödörben érkezik egy üveg Erbaluce, Piemont egyik jellegzetes szőlőjéből készült bora. Hűsít és ellazít, pont erre van most szükségünk. És ha már Modena, két dolog juthat azonnal eszünkbe. A balzsamecet és az olasz sportkocsik. Hosszas tanakodás után úgy döntünk, előbbi beszerzésére van némi esélyünk, ezért a kávézó tulaját a legjobb balzsamecet boltról kérdezem. Eszemben sincs megkérdezni, hol kaphatunk legközelebb egy Ferrarit vagy Maseratit, esetleg egy Lamborghinit. Mert mindhárom klasszikus itt készül, akárcsak a kevésbé ismert Pagani Zonda is. Szóval maradjunk a földön és irány egy ecetbolt. Aztán kiderül, egy kisebb(?) vagyont ott is simán el lehetne költeni.

img_9959_1.JPGBarátunk az árkádsor

img_9960.JPGBuffon

img_9962.JPGSehol egy lélek

img_9963.JPGOázis

img_9976.JPGArt Caffé

img_99681.JPG15,5 pontos

    Két címet kapunk, egyik messzebb van, mint a másik. Átszeljük a várost, a Piazza Románál lévőt persze zárva találjuk, sziesztaidőben nem sok az esélyünk. Szerencsénkre a téren rengeteg a szökőkút, a Palazzo Ducale előtt perceket töltünk el pancsolással. Megkerüljük a palotát, sokkal nagyobb, mint ahogy elsőre felmérjük, az Esték egykori rezidenciája 1757 óta ad otthont a katonai iskolának, az Accademia militare di Modenának.

img_9979.JPGItt hatalmas a nyüzsgés

img_9980.JPGOldaltemplom

img_9984.JPGSziesztaidő

img_9985.JPGŐket nem vesszük meg

img_9983.JPGPalazzo Ducale

img_9990.JPGUgyanaz hűsítve

img_9991.JPGÉletmentő

img_9993.JPGNem szállunk ki alóla

img_9994.JPGPiazza Roma

   A kettesszámú balzsamecet boltot a Corso Vittorio Emanuelle II-n találjuk, és amikor belépünk az aprócska üzletbe, úgy érezzük, soha nem akarunk innen kimenni. Légkondik dolgoznak bent szolidan, legalább húsz fokkal csökkentik a kinti forróságot. Fehér kesztyűs eladónk magyaráz lelkesen a balzsamecetek titkáról, kezdi a legdrágább negyvennyolc évig érlelt csodák bemutatásával, áttérünk nemsokára a huszonnégy évesekre, majd megállapodunk egy tizenkét éves adásvételéről.  Így is mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, az eredeti modenai balzsamecet minden cseppje kincs. A trebbiano szőlőt a lehető legkésőbb szüretelik, minél magasabb legyen a cukortartalma. A sűrűre forralt mustot fahordókban érlelik legalább tizenkét évig, ez idő alatt egyre kisebb hordókba töltik át. A végeredmény egy decis üvegcsékbe kerül. Talán a Mona Lisát sem őrzik annyira, mint ebben a boltban egy száz éves fiolát, szinte rá sem merünk nézni.

img_9995.JPGEnoteca Ducale

img_9997.JPGNyitva

    Modenát elhagyva, dél felé indulunk, Maranellót azért nem hagynánk ki, ha már erre járunk. A „Ferrariváros” nem hazudtolja meg önmagát, szinte mindenhol vörös sportkocsikat látunk.

img_0003.JPG41 fok árnyékban

Maranello – galéria, lehet kattintgatni

Következik: Ferrara

2 comments
Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

Ajánlom magamat
Egy kaptafára - mobil